Elhízás egy tízéves szemszögéből

Elhízás …

Sokat foglalkozok az elhízás fogalmával. Figyelgetem azokat az embereket, akik túlsúlyban szenvednek. Emberség nagy százaléka nincs megelégedve alakjával. Nem is nagyon csodálkozom ezen, hiszen a tökéletes alakot nagyon nehéz elérni és mégnehezebb hosszú távon megtartani.

Ahog nézem a túlysúlyos embereket, látom bennük a boldogtalanságot, a csalódottságot. Általában nem magabiztosak, szorongásban szenvednek.

Megértem őket… Hogy miért is?

Veszem saját példámat. Volt nekem is nagyon rossz időszakom, amikor felszedtem 7 kg-t is. Lehet sokan nevettek most mondvám, mi az a hét kilo … de egy született izgőmozgó embernek, aki minden kis izomzatját és zsírrétegét figyeli, egy rémálom. Próbáltam rejtegetni a megpuffadt hasam, a narancsbőrt a lábamon, próbáltam trükkös ruhákkal takarni, nehogy „az edzőnő csaknem felhízott” kérdésekkel bombázzanak. Lányok, fiúk, lehet páran vagyunk ezzel így, ugye? 🙂 Hisz EMBEREK vagyunk.

Kiskorúak elhízása

Visszatérve a kiskorúakra. Egyelőre figyelek egy számomra nagyon kedves kis leányt, aki 10 éves és sajnos túlsúlyos. Lehet többet „nyom“ kilókban, mint én 28 évesen, pár izomtömeggel a testemen. Ránézek és rendesen belelátok a lelkivilágában. Tudom vagy inkább érzem mennyire fáj neki, hogy más, mint a többi vele egykorú. Lehet csúfolják is őt iskolában? Nem tudom, nem is akarom tudni. Csak azt, hogy kéne rajta segíteni. 10 éves, talán még fel se fogta, hogy milyen következményekkel jár ez a felesleges zsírréteg … hogy sétálunk, jön kis emelkedő és már kifulladástól majdnem elsírja magát. Nagyon elszomorít ez engem.

Figyelem étkezési szokásait: azt mondják szülei, hogy ritkán eszik, ha eszik, akkor csak az egészségtelen dolgokat: kalács, ropogós sós perec, chips, sütemény, kenyér, lekvár, … hm ez mind csak üres kalória. Mi is az? Amit megeszel és ahelyett, hogy erőt, energiát adna .. nem ad semmit. Ja, de mégis: fáradtságot, depressziós hangulatot és újra és újra éhes leszel a cukoringadozás miatt.

Mit élhet át ez a kis angyal 10 évesen: hogy alig bír mozogni, nincs energiája, életkedve sem. Egyetlen öröme talán az étkezés, ami csak pár percig tart. Nagyon megérintett ez a történet. Holnap beszélek vele, szeretném megtudni, hogy vajon tényleg azt érzi—e, amit én gondolok. Aztán folytatom cikkem …